Online könyvelés
 
Főoldal Könyvelés Könyvvizsgálat Vállalatirányítás, pénzügyi tanácsadás Számviteli outsourcing Kapcsolat
Kiemelt ajánlatokKiemelt ajánlatok
CéginformációCéginformáció
Szakmai kompetenciaSzakmai kompetencia
SzolgáltatáscsomagokSzolgáltatáscsomagok
Online könyvelésOnline könyvelés
TudásbázisTudásbázis
AdónaptárAdónaptár
ReferenciákReferenciák
PartnereinkPartnereink
Számlázó programSzámlázó program


könyvelési csomag


Számlázó- és Házipénztár Program egyszerűen!

Talált pénz kkv-knak 2015. május 31-i adóbevallás előtt

Csökkenthetik társasági adójuk alapját a kis- és középvállalkozások, ha számbaveszik beruházásaikat, és minden tekintetben megfelelnek e kedvezmény előírásainak. Amikor az adóbevallás készítésénél az előző évi működés eredményeként.

kiderül, hogy a kettős könyvvitelben kimutatott eredmény túl szépnek mutatkozik, a vállalkozások egy része számba veszi, hogy mivel tudná még csökkenteni a társasági adó alapját. Ilyenkor találhatunk rá a társasági adó egyik leggyakrabban igénybe vett adóalap-csökkentő kedvezményére, ami legtöbb kisvállalkozást érinthet, mivel kevés az olyan vállalkozás, amelyik semmilyen beruházást nem végzett az év során. Mégis vannak olyan vállalkozások, amelyek nem élnek ezzel, két egymástól teljesen eltérő ok miatt. Az egyik ok lehet a lehetőségek és feltételek ismeretének a hiánya, míg a másik ok az értelmezési nehézségek miatti bizonytalanság, s ennek következtében félelem a későbbi évek adózási szankcióitól. A következőkben áttekintjük a legfontosabb szabályokat, lehetőségeket és korlátokat, ami alapján kiderülhet, hogy nagyon is érdemes a beruházásainkkal a társasági adó alapját csökkenteni a Tao törvény 7. § (1) zs), illetve 7. § (11–12) bekezdése alapján. A társasági adó alapját a következő feltételeknek való együttes megfelelés esetén lehet csökkenteni. 1. Tulajdonosi feltétel. Az adóalap-csökkentés kiinduló feltétele, hogy az adóév egészében az adóalany összes tulajdonosa (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag magánszemély legyen. A 7. § (11) bekezdés alapján a tulajdonosok között a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete is ugyanúgy kezelendő, mintha magánszemély tulajdonos lenne, tehát ez nem zárja ki a kedvezményt. Ugyancsak igénybe vehető a preferencia, ha az adózó rendelkezett visszavásárolt, saját üzletrésszel, részvénnyel. Az úgynevezett nonprofit szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) a kedvezményt nem alkalmazhatják. 2. Személyi feltétel: kkv-k. A társaságiadó-alanyok közül csak a törvényben meghatározott körbe tartozók élhetnek a kedvezménnyel. Az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi. évi XXXIV. törvény (kkv törvény) előírása szerinti kis- és középvállalkozás fogalmának kell megfelelni. A kkv törvénytől függetlenül, az abban említett feltételeknek (árbevétel, mérleg-főösszeg, foglalkoztatottak száma, tulajdonosi szerkezet) megfelelő ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda is minősülhet kis- és középvállalkozásnak. Ennek során az esetleges partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is számba kell venni (teljes mértékben, illetve arányosan). Kizáró lehet az állami vagy önkormányzati részesedés 25 százalék felett (ilyenkor is előfordulnak azonban kivételek). A kkv-k kritériumai (a kkv törvény 3. §-a alapján): – 250 fő alatti összes foglalkoztatotti létszám, és – legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves nettó árbevétel, vagy legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp, míg az árbevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó feltételek közül pedig – mivel azok vagylagosak – legalább az egyiknek teljesülnie kell. Az említett mutatókat a következő dokumentáció alapulvételével kell számítani: – a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetén az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló; – egyéni vállalkozók esetén az adóbevallás; – az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozások esetén a saját nyilvántartás; – beszámolóval/bevallással még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozások esetén a tárgyévre vonatkozó üzleti terv adatai az irányadók. Megjegyzendő, hogy a határértékek túllépése, vagy az attól való elmaradás csak akkor eredményez besorolási változást, ha két egymást követő időszakban került erre sor. A kedvezmény megtartásának nem feltétele, hogy az adózó kkv maradjon, azaz a besorolás későbbi megváltozása nem eredményez adóalap-növelési kötelezettséget. 3. Beruházási feltétel. A kedvezmény alapja: a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant), valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Ha „a korábban még használatba nem vett” kitétel nem érvényesül, akkor a többi feltétel fennállása esetén sem lehet a kedvezményt adóalapnál figyelembe venni. A törvényi fordulat teljesen új eszközt feltételez, vagyis olyat, amelyet nemcsak az adózó, hanem egyáltalán senki nem vett még használatba. Így nem érvényesíthető például az adóalap-kedvezmény telekvásárlás esetén, mivel a telek természetszerűleg nem tud eleget tenni a feltételnek. Tehát a kedvező lehetőség csak a saját vállalkozásban megvalósított (új) beruházás és az újonnan vett tárgyi eszközök után jár. A preferencia kiterjed az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítására, bővítésére, rendeltetésváltozására, átalakítására, feltéve, hogy az ingatlan nem üzemkörön kívüli. 2014. évtől bővült a kör a korábban használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével, továbbá akedvezmény az új szellemi termék állományba vételekor is igénybe vehető. A vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben nem lévő ingatlanra (például lakásra, jóléti épületre, építményre) ugyanakkor nem vonatkozik az adóalap-csökkentés. Ha viszont több adóévre áthúzódik a beruházás (például ingatlan-beruházás), akkor a kivitelezés évei alatt vehető igénybe a kedvezmény az egyes adóévekben elszámolt beruházási költségek alapján (persze ilyenkor is meg kell felelni a felsorolt többi feltételnek). Más eszközöknél a számviteli törvény 26. § (4) bekezdése szerinti műszaki berendezések, gépek, járművek besorolásának kell teljesülni, ami szintén a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközöket jelenti. A besorolásnál szempont, hogy a tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódik, ahhoz rendszeresen (nem csak egy-egy esetben) használják, e nélkül a tevékenység a szokásos módon nem folytatható. Nem lehet figyelembe venni a kivételi listán szereplő eszközöket: ilyenek például az ültetvény vásárlás vagy a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó korábban már alkalmazta ezen a jogcímen az adóalap-csökkentést. A számviteli törvény szerint viszont az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is; így a bérlő az ingatlan felújítása után szintén élhet az adóalap-kedvezménnyel (ha egyébként valamennyi törvényi feltételnek is megfelel). 4. Értékbeli nagyságrend és támogatási korlát. A kedvezményezett beruházás összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, de nem lehet több 30 millió forintnál sem. A kedvezmény révén elért adómegtakarításnál viszont figyelembe kell venni az uniós szabályokat is, ami talán az egyik legbonyolultabb kérdéskör. Ha az előző feltételeknek teljesen meg is felel a vállalkozó, akkor még mindig nem biztos, hogy teljesen célhoz értünk, mivel külön vizsgálandó a támogatási feltétel és korlát. Ha ugyanis az adózó a beruházással az adózás előtti eredményt csökkentené, akkor – az egyéb, már ismertetett törvényi feltételek mellett – a Tao. tv. 7. § (12) bekezdése alapján három, az állami támogatásokra vonatkozó Európai Uniós rendelet valamelyikének való megfelelést is vizsgálnia kell. Ennek oka, hogy a kedvezmény meghatározott összege e jogszabályok szerinti állami támogatásnak minősül. Ilyenkor ugyanis ki kell számolni, hogy az adóalap-csökkenés összege a társasági adó általános kulcsával mekkora összeget tesz ki – például 30 millió forint esetén 19 százalékkal ez 5,7 millió forintot jelent –, és ez elfogadható-e a hivatkozott uniós rendelet szerint. Sajnos itt nem lehet a kedvezményes 10 százalékos kulccsal számolni (Tao. tv. 19. § (1) bekezdésére való hivatkozás miatt)! Talán e vonatkozásban a legnehezebb eligazodni, mivel az uniós támogatási rendeletek módosultak, így az egyedi feltételeknek megfelelően kell utánanézni, hogy az adott vállalkozásra vonatkoznak-e tartalmi módosítások. 2014. január 1-jén ugyanis új európai uniós rendelet lépett életbe, amely a csekély összegű (de minimis) támogatás feltételeit szabályozza (a Bizottság 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról, amely 2014. január 1-től 2020. december 31-ig hatályos). A korábbi szabályozás 2013. december 31-éig volt hatályban – 1998/2006/EK bizottsági rendelet (1998-as rendelet) – de az új de minimis rendelet átmeneti előírása alapján még 2014. június 30-áig alkalmazható volt. Már az előző, a 2014. május 31-ei adóbevallásnál figyelembe lehetett venni a de minimis támogatásnál az új 1407-es rendeletet, de a 2015. évi bevallásnál ez már kötelező. Például, ha az adózó tehergépjárművet vásárolt, akkor a régi rendelet fogalmai szerint: a közúti kereskedelmi árufuvarozást végző vállalkozásnál a teherszállító jármű vásárlása (3. cikk (2) bekezdés) nem támogatható, míg az új rendelet megfogalmazása szerint kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásnál a teherszállító jármű (közúti, vízi, légi) vásárlása (1. cikk. 1. pont) nem támogatható. (Tehát különös esetekben nem nélkülözhető akár az előző rendeletek szerinti egyedi vizsgálat sem.) A másik támogatási rendelet, amit vizsgálni szükséges, 2014. július 1-jétől a 651/2014/EU rendelet (előtte a 800/2008/EK rendeletet kellett figyelni). A 651-es rendeletet érintően egy kkv-nak minősülő adózó esetén alkalmazható a 651-es rendelet regionális támogatásra [13–15. cikk], illetve a kkv-knak nyújtott beruházási támogatásra [17. cikk] vonatkozó rendelkezése. Külön előírás hiányában az adózó dönthet arról, melyik cikket alkalmazza. 5. Eljárási következmény és feltétel: egyszeri döntés esete! A társasági adóról szóló törvényből arra is következtethetünk, hogy a beruházási adóalap-csökkentő tétel érvényesítése adózói döntés, így ennek utólagos, önellenőrzés keretében történő megváltoztatására az adózás rendjéről szóló törvény értelmében nincs mód. Tehát érdemes körültekintően eljárni, mivel utólag már nem lehet élni vele. Forrás: adozona.hu



forrás: mti

Hírek

Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát 2016. szeptember 30-tól.

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét. Kiemeltem felhívjuk figyelmüket az Üzlet definíciójára, amely jelentősen befolyásolja a nyugtaadási kötelezett

részletek >>



EKAER változások 2016.08.01.

Változnak az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) szabályai 2016 augusztus 1-től: amennyiben a szállítóeszköz és a rakomány súlya meghaladja a 3,5 tonnát, ekáerszámot kell kérni, valamint a hatósági zárak eltávolítása esetén bírságot

részletek >>



Deviza árfolyamok
MNB árfolyam alapján




AKIRE PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ KFT. 1078 Budapest, Marek József utca 28. III/24. Tel/Fax: +36/1-413-6377, E-mail: akire@akire.hu