Tudásbázis

Tudásbázis címszó alatt próbáltuk összegyűjteni mindazokat a hasznos információkat, amik nagy segítséget jelentenek a könyvelés és könyvvizsgálat során.

A kontrolling mint a válságkezelés és a hatékony tervezés eszköze
Könyvvizsgálói Kisokos
TEÁOR számok
FEOR számok

A kontrolling mint a válságkezelés és a hatékony tervezés eszköze

A tervezési folyamat segítségével lehetőség van a gazdasági válság hatásainak enyhítésére, a költségek kontrollálására, és a gazdasági folyamatokba időben történő beavatkozásra.
A cégvezetés egyik legfonatosabb elvárása a könyvelővel, pénzügyessel szemben, hogy olyan hasznos információt nyújtson, amely segíti a cégvezetést a döntések meghozatalában. Ezzel "tudat alatt" a cégvezetés megfogalmazza igényét egy hatékony, a cég részére kialakítandó kontrollingrendszer bevezetésére.

Magyarországon a kis- és középvállalatok (KKV-k) jelentős része még mindig nem használja a kontrolling rendszereket, a cégvezetők, tulajdonosok részére továbbra is egy megfoghatatlan fogalmat takar a kontrolling.

A cégvezetők, tulajdonosok nagy része törekszik arra, hogy a társaságban keletkező bevételeket és költségeket ellenőrzése alatt tartsa, ennek ellenére Magyarországon főként a magyar tulajdonú cégek tekintetében nem elterjedt a kontrolling rendszer kialakítása bevezetése és működtetése. Sok cég egyáltalán nem készít pénzügyi tervet, ezáltal nem alkalmaz egy olyan hatékony ellenőrzési és irányítási eszközt, amellyel cége hatékonyabban tudna felkészülni - többek között a válság hatásainak kivédésére.

A kontrollingrendszerek az utóbbi 15-20 évben folyamatosan kiépültek a nagyvállalatok, a multinacionális vállalatok körében, kialakult annak gyakorlata, szervezeti rendszere.

Egy-egy nagyvállalatnál a tervezési és ellenőrzési rendszer kialakítása és működése jelentős szerepet tölt be a cég életében.

A tervezési és ellenőrzési rendszeren keresztül tudják az egyes vezetők teljesítményét meghatározni, számszerűsíteni, amelytől sokszor akár az év végi bónusz kifizetések is függhetnek. Gondoljuk csak egy kereskedő cégben az értékesítési terv elérése milyen fontos tényező, vagy egy részletes költséghelyi tervre, ha költségeket kell mérni. Egy jól kialakított tervezési rendszer lehetőséget biztosít a cég eredményeinek, költségeinek folyamatos objektív nyomon követésére.

Magyarországon sok esetben a külföldi tulajdonos kezdeményezésére került bevezetésre a kontrolling, mint szervezeti egység és működési rend, amin keresztül a tulajdonos az irányítási, ellenőrzési funkcióját hatékonyan tudja bizonyítani és érvényesíteni, akár másik országból is. A kis- és középvállalatok egy része a hatékonyabb ellenőrzési és irányítási funkciót biztosító folyamatot a közeljövőben tervezi kialakítani és bevezetni.

Gyakran halljuk, ha megkérdezzük a döntéshozókat, hogy miért nem terveznek, "nincs elég idő, túl sok a bizonytalan tényező, a költségeket nehéz megbecsülni, egyik napról a másikra élünk, nincs elég információ egy részletes terv összeállításához"

Viszont ha azt kérdezzük, mikor szeretné látni, hogy a jelenlegi információ alapján mennyi lesz a cége várható év végi eredménye, illetve a befizetendő adója, decemberben, vagy mondjuk augusztusban akkor tízből tízen az előzetes tervszám ismeretére szavaz.
Aki a holnaputánt nézi, tisztábban látja a holnapot elv alapján a cég életében fontos irányelveket előre dokumentáltan kell meghatározni!

Véleményem szerint manapság akár egy kisvállalat számára is nélkülözhetetlen a tervezési folyamat bevezetése és alkalmazása. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal kontrolling osztályt vagy kontrollert kell alkalmaznia. A kis és középvállalkozásokra jellemző, hogy az ügyvezetőhöz, a pénzügyeshez, számviteleshez tartozik a kontrolling funkciók ellátása. Amennyiben nincsen meg a kellő szakismeret vagy tudás, akkor érdemes külső szakértők segítségét kérni egy hatékony kontrollingrendszer kialakításához.

A tervezési folyamat kialakításával, a cégek folyamatosan tudják mérni és összehasonlítani az előzetesen összeállított tervet, az elért tényszámokkal. Ez alapján a mai rendkívül gyakran változó, gyakori válságokkal teli külső gazdasági környezetben a cégvezetés egy hatékony eszközt - kontrolling funkciót birtokolhat, ami alapján még időben be tud avatkozni a vállalati célok elérése érdekében.

Az alábbi ábrán látható egy kontrolling-szabályozókör, aminek "igen fontos alapelve a következő: a vállalkozás és az őt körülvevő környezet változásai miatt az eltérések szükségszerűen lépnek fel. Éppen ezért ezeket sohasem szabad az egyes munkatársak mulasztását igazoló, terhelő bizonyítékként felhasználni. Az eltérés csakis és kizárólag a további intézkedések meghozatalát alapozhatják meg."

A kis- és középvállalatok számára is fontos cél egy hatékony tervezési folyamat kialakítása, ami a cég igényeinek felmérésén keresztül valósulhat csak meg. Fontos, hogy optimális kontrollingrendszer kialakítását kell megcélozni, és nem szabad azt megengedni, hogy pl. egy 1-2 fős 20 millió árbevételű cég tervezési folyamata 3 hónapig tartson.
A kis- és középvállalatoknál is alig több mint egy hónap múlva az adófeltöltés (2010. december 20.) egy lényeges dátum, ezért fontos, hogy előzetes információk legyenek az év végén várható adókötelezettségről mind a társasági adó, mind az iparűzési adó tekintetében!

Könyvvizsgálói Kisokos

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a Számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Ki végzi a könyvvizsgálatot?

Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásába bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.

A könyvvizsgáló és a társaság közötti jogviszony

A könyvvizsgáló és a társaság között megbízási szerződést kell kötni. A bejegyzett könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek készítésekor független szakértőként köteles eljárni. A kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást.

A könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. A vállalkozónak az ok megjelölésével kell közlnie a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.

Helyettes könyvvizsgáló

Ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére - annak tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. Aki szintén csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.

A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttműködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenység megfelelően kerüljön ellátásra. Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

A jelentés a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazza, írásban készül és azt megbízónak át kell adni.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

• a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
• a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
• a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
• az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
• a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
• a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
• hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
• a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;
• a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
• a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
• könyvvizsgáló cég esetén az előző pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó [az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében az anyavállalat] nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző üzleti évre, továbbá az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg hátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

Éves beszámoló záradéka

Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során a vállalkozó éves beszámolóját (egyszerűsített éves beszámolóját), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót (az egyszerűsített éves beszámolót) a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van."

Összevont éves beszámoló záradéka

Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az összevont (konszolidált) éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során az összevont (konszolidált) éves beszámolót, annak részeit és tételeit, azok bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, annak adataival az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangban van." Ha a beszámolót nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.

Korlátozott, illetve elutasító záradék

Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.

Záradék elutasítása

Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.

Könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei

A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni. Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.

A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.

Amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az elé terjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő fent említett beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - készítenie.