| Újdonságok a társasági adóban. Előnyök és hátrányokBevezetnék a növekedési adóhitelt, a külföldről származó jövedelmeknél pedig a progresszió melletti mentesítést. Ez a két legfontosabb újdonság lenne a múlt héten benyújtott adócsomag szerint a társasági adóról szóló törvényben.Azon szerencsések, akik olyan ütemben képesek növekedni, hogy az adózás előtti eredményük az előző évinek az ötszörösét meghaladja, ezentúl az adóhatóságnak történt bejelentés után növekedési adóhitelt vehetnek majd igénybe, ha már legalább három éve léteznek változatlan formában. Egyebek közt ezt írnák az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott adócsomag társasági adóról szóló törvényre vonatkozó új passzusai.
A növekedési adóhitel lényege, hogy a feltételeket teljesítő vállalkozások az előző év adóalapját meghaladó adóelőleget, illetve társasági adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során fizetik meg. A növekedési adóhitel nem jelent tényleges adókedvezményt, csak az adófizetési kötelezettség elhalasztását, vagyis csak a likviditási helyzetet javítja.
Várhatóan az adózóknak csak nagyon szűk köre képes a nyereség növekedési feltételnek megfelelni. A legvalószínűbb célcsoportba azok a vállalkozások tartoznak, akik jelentős közbeszerzést nyertek és ezért a nyereségük többszöröződik. Nekik azért is hasznos az új kedvezmény, mivel a kifizetés a teljesítés után még hónapokig is elhúzódhat. Ilyen esetben nagy segítség az, hogy a még be nem folyt készpénz után nem kell rögtön adót fizetni. A növekedési adóhitel szempontjából a passzív jövedelmeket (például osztalék, kamat) és a kapcsolt vállalkozásoktól kapott támogatásokat nem lehet figyelembe venni.
Az adóváltozások másik újdonsága a progresszióval történő menetesítés. Mint tudjuk, a kettős adózás elkerülésének két módja létezik, a beszámítás és a mentesítés. Beszámítás esetén a külföldi jövedelem is adóköteles az illetőség országában, de a külföldön fizetett adót be lehet számítani a hazai adókötelezettséggel szemben. A mentesítés a kettős adózást úgy kerüli el, hogy a külföldi jövedelmet nem teszi be az adóalapba, cserébe persze a külföldön fizetett, ráfordításként elszámolt adókat is vissza kell tenni az adóalapba. A mentesítés olyan esetekben, amikor progresszív adóskála szerint történik az adózás, a külföldi jövedelemnél nagyobb összegű jövedelmet mentesít a valóságban, hiszen a mentes jövedelmet a progresszív skála tetejéről veszi le. Ezt a nagyvonalúságot korrigálja a progresszióval történő mentesítés. Ebben az esetben az összes, a külföldi jövedelmet is tartalmazó jövedelemre ki kell számítani az átlagadókulcsot, és az ezzel az átlagadókulccsal kiszámított külföldi jövedelemre eső hipotetikus adót lehet levonni az összjövedelem adójából. A jobb érthetőség kedvéért nézzünk egy számpéldát:
Magyarországi társaságiadó-alap 600 millió Ft
Külföldi telephelyen keresztül elért vállalkozási jövedelem 200 millió Ft
Összjövedelem 800 millió Ft
Magyar adókötelezettség mentesítéssel:
10% az első 500 millió Ft-on, plusz 19% az azt meghaladó 100 millió Ft-on = 69 millió Ft.
Magyar adókötelezettség progresszióval történő mentesítés esetén:
Összjövedelmen számított hipotetikus magyar adó: 10% az első 500 millió Ft-on plusz 19% az azt meghaladó 300 millió Ft-on = 107 millió Ft.
Átlagadókulcs: (107/800)= 13,4%
Külföldi jövedelemre eső átlagadókulccsal számított hipotetikus magyar adó: 200 millió Ft x 13,4%= 26,8 millió Ft.
Fizetendő magyar társasági adó: 107–26,8=80,2 millió Ft.
Jól látható, hogy a progresszióval történő mentesítés a jelenlegi magyar társaságiadó-mértékek mellett jelentős adóteher növekedést eredményez azok számára, akiknek az össz-adóalapja meghaladja az 500 millió forintot. Azok számára, akinek az adóalapja a külföldi jövedelemmel együtt is a 10 százalékos adómértékkel adózó sávban marad, a törvényi változás nem jelent tényleges változást az adóteher szempontjából. Vagyis a változás csak a jelentős külföldi jövedelemmel rendelkező nagyadózókat érinti hátrányosan. Az új számítási mód összhangban van a nemzetközi adóztatási elvekkel.
A tao-módosító tartalmaz még néhány technikai módosítást is, a vonatkozó törvényre történő utalás helyett ezentúl a törvény szövege tartalmazza az elismert tőzsde fogalma, az adózó fogalma pedig kiterjed a kezelt vagyonra is.
Forrás: kvk
forrás: mti |
| Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát 2016. szeptember 30-tól. 2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét. Kiemeltem felhívjuk figyelmüket az Üzlet definíciójára, amely jelentősen befolyásolja a nyugtaadási kötelezett részletek >>
EKAER változások 2016.08.01.Változnak az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) szabályai 2016 augusztus 1-től: amennyiben a szállítóeszköz és a rakomány súlya meghaladja a 3,5 tonnát, ekáerszámot kell kérni, valamint a hatósági zárak eltávolítása esetén bírságot részletek >>
|
|
